A megrendelő újonnan alkotott címerének kísérő darabjaként készült ex libris a címer fő heraldikai elemeit önálló kompozícióvá alakítja. Miközben hű marad a címer szimbolikájához, az ábrázolás lehetővé teszi, hogy ezek az elemek természetes módon kapcsolódjanak egymáshoz egy tájképi környezetben.

A kompozíció középpontjában egy magányos fenyő emelkedik egy háromcsúcsú hegyről, erőteljes függőleges tengelyt alkotva, amely az egész kompozíciót összefogja. A bal felső sarokból sugárzó nap megvilágítja a tájat, miközben egy japán daru szeli át az eget. A hegy alatt a görög Καὶ νόον ἔγνων („És megismertem az értelmet”) jelmondatot hordozó tekercs képezi a kompozíció vizuális és szimbolikus alapját.

A megrendelő címeréből kiindulva, az ex libris annak heraldikai elemeit egységes tájképi kompozícióban értelmezi újra, miközben hű marad azok szimbolikus jelentéséhez. Az elkészült kép nem csupán a tulajdon megjelölésére szolgál, hanem a személyes identitás, hivatás és tudás iránti elköteleződés elmélkedő megfogalmazásává is válik.

A mű kézzel volt rajzolva papírra, fekete pigmenttollal, a hagyományos rézmetszetekből ihletett stílusban, majd reprodukció céljából digitalizálásra került. Két változat készült: egy fekete-fehér, amely a hagyományos nyomtatott ex librisek megjelenését idézi, valamint egy színezett változat, visszafogott színpalettával.

Az ex libris egy átfogóbb személyes identitásprojekt részeként készült, és a megrendelő címerét egy heraldikai pecséttel, valamint további megrendelt művekkel együtt egészíti ki. Ezek egységes vizuális nyelvet alkotnak, amely a heraldikai hagyományt a könyvek megjelölésének és megőrzésének időtálló gyakorlatával kapcsolja össze.